A belső linkek: a linkszerkezet, a navigáció és szerepük a SEO-ban

Miért fontos, hogy mire és hogyan linkelünk a webhelyünkön belül? 

A felhasználói élmény, a keresőoptimalizálás és az akadálymentesség miatt.

Részletesebben:

A könnyű navigáció miatt.

A webhelyünk egyik oldaláról a másikra a linkeken keresztül jutnak el a látogatók. 

Nem mindegy, melyik oldalról hova irányítjuk őket!

• Hová akarnak a legnagyobb valószínűséggel továbbmenni az oldalról?
• Mit említünk az oldalon, amiről hasznos lehet nekik bővebb információ, amit egy másik oldalon fejtünk ki?

Ha ezekre az oldalakra linkelünk, akkor a látogatók könnyen megtalálják, ami kell nekik, így valószínűleg tovább maradnak a website-unkon.

A hatékonyabb indexelés és a rangsorolás, azaz a SEO miatt.

Hogy honnan mire mutat link, hogy egy oldalra hány link mutat, az segít a keresőmotoroknak megérteni a weboldal szerkezetét, az oldalak hierarchiáját, fontossági sorrendjét.

Az, hogy mire hányszor és milyen linkszöveggel (horgonyszöveggel) hivatkozunk, megerősítő jelzés arról is, hogy a linkelt oldal milyen témában és mennyire releváns.

Ez is egy tényező a sok közül, ami segíthet a fontos oldalaink előnyösebb rangsorolásában!

Milyen fajtái vannak a belső linkeknek, és hogyan célszerű használni őket?

Menü (navigációs linkek)

A menü fajtái, szerepe, dizájn-, funkcionalitási és SEO szempontjai oldalon sok tippet adunk a hatékony menüfelépítéshez, legyen szó főmenüről, footermenüről (láblécmenüről), oldalsávmenüről vagy másodlagos menüsávról.

Összefoglalva:

• A főmenübe a stratégiailag legfontosabb oldalak kerüljenek,
• adjunk hozzá CTA-t,
• lehetőleg ne legyen 6-7-nél több főmenüpont,
• a főmenü lehetőleg ne legyen 2 szintnél mélyebb,
• a főoldalnak nem kell külön menüpont, elég, ha a webhely logója a főoldalra mutat,
• legyen egyértelműen azonosítható, hogy melyik a főmenü,
• a menüpontok legyenek mobilon elég szélesek a pontos érintéshez,
• a mobilos főmenü (hamburgermenü) ugyanazokat a menüpontokat tartalmazza, mint a desktop verzió,
• a footermenübe (illetve a másodlagos főmenüsávba) tegyük a főmenüben nem megjelenített, stratégiailag kevésbé fontos linkeket, amelyek azért (bizonyos közönségnek) hasznosak lehetnek.

Kontextuális linkek (szövegközi linkek)

Ezek a linkek az oldal szövegében, tehát a folyó szövegben találhatóak.

Akkor érdemes a tartalom folyó szövegéből egy másik oldalunkra linkelni, ha egy, a szövegben említett dologról ott és akkor nagy valószínűséggel többet akar majd tudni a látogató.

Ilyenkor ezeket a látogatókat, akik mélyebben meg akarnak ismerkedni a témával (vagy a szolgáltatáshoz kapcsolódó, kiegészítő információkkal stb.), oda irányíthatjuk, ahol meg is találják ezeket az információkat.

Túl sok linkkel nem érdemes agyonnyomni az oldalt. 

Pusztán azért, mert a szövegben szerepel egy szó, ami szerepel egy másik oldalunkon is, ne linkeljük be, mert az nem lesz hasznos a látogatónak.

Akkor linkeljünk, ha a látogató számára ott és akkor hasznosnak bizonyul majd, amit a linkre kattintva talál. (Azaz ha a linkelt oldal releváns lesz.)

Az a legjobb, ha a linkszövegek (horgonyszövegek) 

• informatívak, vagyis a lehető legpontosabban megjósolható belőlük, mit találunk, ha rákattintunk a linkre, 
• és amelyek természetesen illeszkednek a szövegkörnyezetbe.

Breadcrumbs (kenyérmorzsa linkek)

A breadcrumbs a tartalom fő szövege feletti régióban, a címsor 1 alatt vagy felett találhatók, és mutatják az adott oldal elérési útvonalát.

Például így:

Főoldal > Termékek > Ruházat > Lábbelik > Női lábbelik > Női csizmák > Női bőrcsizmák

A breadcrumbsban minden, tipikusan > jellel elválasztott link a megfelelő kategóriaoldalra visz, az utolsó elem pedig nem link (nem kattintható), csak az aktuális oldal neve.

A breadcrumbsban az egyes linkekre kattintva tehát a látogatók „feljebb” tudnak lépni egy nagyobb (általánosabb) kategóriába.

Ez a linktípus akkor hasznos igazán, ha mély a linkszerkezet: mint a példában, ahol sokrétű termékkategorizálással van dolgunk, és a női bőrcsizmákhoz a főoldalról esetleg 6 kattintással tudunk eljutni.

Oldaltérkép (sitemap)

Az oldaltérkép is a belső linkek egy fajtája. Az oldaltérkép áttekintést nyújt a webhelyen található összes vagy legfontosabb oldalról, úgy, hogy fel vannak sorolva rajta az oldalak linkjei.

Az oldaltérkép lehet az inkább a keresőrobotoknak szánt XML oldaltérkép, de van, amikor a látogatóknak is hasznos lehet, ilyenkor HTML oldaltérképet szokás készíteni, ami inkább emberi szemnek való.

Az oldaltérképek elkészítéséhez és használatához a SEO-beállítások oldalon adunk tippeket.

Kapcsolódó tartalom linkek

Főleg webshopokban gyakori, hogy az egyes termékoldalak alján további kapcsolódó termékek linkjét találjuk (sokszor látványos megformázással, általában képpel), de blogokban is előfordul (ennek az oldalnak az alján is van egy ilyen szekció). 

Ez a linktípus is akkor működik jól, tehát akkor hasznos SEO szempontból és akkor segít a látogatóknak, ha az adott oldalhoz tartalmukban tényleg kapcsolódó, tehát a témával releváns oldalakra mutatnak ezek a linkek.

Call-to-action linkek (CTA-k)

A Call-to-Action (CTA), vagyis cselekvésre ösztönző linkek olyan linkek, amelyek olyan oldalra mutatnak, ahol a látogató valamilyen nekünk fontos cselekvést hajthat végre, például kitölthet egy űrlapot vagy megrendelhet egy terméket.

Röviden: a CTA link arra az oldalra mutat, ahol a konverzió megtörténik.

A CTA linkeknél is fontos, hogy a linkszövegből egyértelmű vagy nagy biztonsággal megjósolható legyen, mi történik, ha a linkre kattintunk. 

Pl. a „Hajrá!” mint linkszöveg helyett nagyobb biztonságérzetet nyújt a látogatónak egy olyan linkszöveg, hogy „Brosúra letöltése (PDF)” vagy „Üzenetet írok”.

A CTA-t érdemes feltűnővé tenni, vizuálisan kiemelni. Tipikusan gomb formájú szokott lenni, olyan színben, ami elüt a környezetétől.

Tippek a belső linkek stratégiájának kialakításához

Ahhoz, hogy egyértelműen tudjuk, hogy minek kell a főmenüben lennie, minek a másodlagos vagy épp a footermenüben, elengedhetetlen, hogy a webhely tartalma logikusan és felhasználóbarát módon legyen kidolgozva.

Ez azt jelenti, hogy megvannak a témánk szempontjából fontos oldalak, a kategóriaoldalak,  a nagyobb témaköröket átfogó oldalak, valamint az egyes témákat tárgyaló oldalak, a termékoldalak, a szolgáltatásoldalak, így téma szerint csoportosítani tudjuk a tartalmainkat.

Segíthet a tartalomnak a felhasználók számára leghasználhatóbb rendszerezésében, ha vannak már adataink arról, hogy mely oldalainkat látogatják a leggyakrabban. 

Ennek híján (új weboldal készítésekor) kulcsszókutatással (pl. a Google Ads kulcsszótervezőjével) nézhetjük meg, hogy mire keresnek az emberek, és ez mutathat irányt (amit nem feltétlenül muszáj pontosan követnünk).

A kulcsszókutatás segíthet bizonyos (kategória)oldalak hiányának felismerésében is.

A linkszerkezet folyamatosan alakítható akár, ahogy egyre több látogatottsági adatunk van, és ahogy bővül a tartalmunk. 

A legkönnyebb természetesen azon változtatni, hogy mely oldalak vannak linkelve a főmenüben.

A legmunkaigényesebb pedig a szövegközi linkek módosítása.

Ehhez ugyanis először fel kell térképezni az összes linket a webhelyen, majd megnézni, hogy melyik oldalunkra mennyiszer linkeltünk.

Ha az eredmény nem tükrözi azt, amit szeretnénk, pl. egy jelentéktelenebb vagy jelentéktelenebbnek vélt oldal több linket kap, mint a legfontosabb vagy legfontosabbnak vélt oldalaink valamelyike, akkor az egyes oldalak szerkesztésével kell módosítani (hozzáadni vagy elvenni) a linkeket.

Persze az is lehet, hogy felismerjük, hogy nem véletlenül linkeltünk olyan sokszor arra a bizonyos oldalra. Talán nem is olyan jelentéktelen?

A belső linkek karbantartása: törött linkek, átirányítások

Csakúgy, ahogy szinte bármi más a webhelyen, a linkek is igényelnek néha egy kis törődést.

Időről időre érdemes megvizsgálni (pl. a Screaming Frog SEO Spiderjével), hogy nincsenek-e a webhelyünkön linkek olyan oldalakra, amelyek már nem léteznek (vagy amelyeknek a címét véletlenül elírtuk).

Ha törött linket találunk, akkor szerkeszteni kell az oldalt, ahol a törött link van, és javítani a linket.

Ha egy oldalnak időközben megváltoztattuk az URL-jét, akkor érdemes rögtön egy átirányítást is beállítani (hacsak a tartalomkezelő rendszerben ez nem történik meg automatikusan).

Így a régi URL-t meglátogatni próbáló felhasználók az új címen landolnak majd, nem pedig a „404 – Az oldal nem található” hibaüzenetet fogják látni.

De ne érjük be ennyivel: próbáljuk megkeresni és frissíteni az új URL-lel az összes belső linket, ami az időközben megváltozott című oldalra mutat. 

Ha ugyanis egy cím meglátogatásával át kell irányítani a felhasználót egy másik URL-re, az lehet, hogy csak a másodperc töredékébe telik, de minden apróság számít! 

Ha nincsenek átirányított URL-ekre mutató linkek az oldalunkon, akkor abba a hibába se fogunk belecsúszni, hogy körkörös átirányítást hozunk létre, és az oldal végül elérhetetlen lesz, amit esetleg sokára fedezünk fel.