HU

SEO-beállítások tartalomszerkesztéskor

A tartalomkezelő rendszerek egyik előnye, hogy a weboldalak szerkesztői, tulajdonosai a webfejlesztő segítsége nélkül is el tudják végezni a tartalomoptimalizálás során a SEO-beállításokat is, tudják szerkeszteni a keresőoptimalizálás (és akadálymentesség) szempontjából fontos elemeket:

Oldalcím

Az oldalcím a Google találati listán a nagy, kék, kattintható szöveg:

oldalcím a Google találati listán

A Google nem feltétlenül azt jeleníti meg, amit megadunk oldalcímnek. Viszont az oldalcím a keresőrobotoknak is jelzés, és fontos tájékozódási pont a kiegészítő technológiát használó látogatók számára is, ezért érdemes figyelmet fordítani rá. 

Az oldalcím jelenik meg a böngészőben a fülön is:

oldalcím a böngészőben a fülön

Az oldalcím a HTML kódban a <title> elem értéke. A tartalomkezelő rendszerekben a szerkesztéséhez, megírásához, átírásához azonban nem kell a HTML-hez nyúlnia a webhely tulajdonosának.

A honlapjainkon minden létrehozott oldalnak van alapértelmezett oldalcíme, így biztosan egyetlen oldal sem marad <title> nélkül. Az alapértelmezett oldalcím az adott oldal nevéből (ami fix tartalomtípusok esetén egyben az első szintű címsor – címsor 1, Heading 1, a HTML-ben a <h1> elem – is) és a honlap nevéből generálódik automatikusan, és ilyen felépítésű lesz:

Oldalcím | Honlapnév

Ez igazán kényelmes, hiszen mindig ki lesz töltve az oldalcím, sőt ha jó, leíró nevet ad a weboldal szerkesztője az oldalnak, az ebből generált oldalcím is megfelelő lesz. Ám ezt az automatikusan létrehozott oldalcímet felül lehet írni az adott oldal szerkesztésekor, az oldalsávban, a Metacímkék lenyílóban egy egyszerű szöveges mező kitöltésével. Az oldalcímet a szerkesztő bármikor át is írhatja.

Oldalcím és metaleírás mezők

 

Hogyan írjuk meg az oldalcímet?

Az oldalcímnek, csakúgy, mint a címsor 1-nek, röviden és tömören azt kell leírnia, hogy miről szól az adott oldal. Ha ezt követjük, akkor a kulcsszavak is biztosan benne lesznek.

Az oldalcímet érdemes 50 és 70 karakter közötti hosszúságúra belőni, hogy biztosan kiférjen a találati listán (ne legyen levágva a vége).

Az oldalcím kinézete tesztelhető a Spotibo praktikus eszközével.

Metaleírás

A metaleírás (meta description) az az „ízelítőszöveg”, amely a Google találati listán a nagy, kék, kattintható szöveg alatt megjelenik:

metaleírás a Google találati listán

Közvetlen rangsorolási szerepe nincs, ám nagyban befolyásolhatja, hogy az oldalunkra kattintanak-e a felhasználók, ezért fontos, hogy az oldal kezelői tudják szerkeszteni.

A metaleírásba szánt szöveget is a Metajelölők lenyílóban lehet szerkeszteni a honlapjainkon:

Oldalcím és metaleírás mezők

 

Hogyan írjunk metaleírást?

Ha biztosra akarunk menni, hogy nem lesz levágva a vége, a metaleírást kb. 160 karakter alatt kell tartani.

A metaleírásban kicsit bővebben írhatunk arról, hogy mit kínál az adott oldal, miért különleges, egyedi a termékünk, szolgáltatásunk, próbálhatunk hatni az érzelmekre, kiemelhetünk termékelőnyöket stb. Nem árt, ha szerepelnek benne olyan szavak, kifejezések, amelyekre keresve a legnagyobb valószínűséggel bukkan fel az oldal a találati listán, mert ezek a kifejezések (ha pont ezekre keres a felhasználó) félkövérrel ki lesznek emelve.

A metaleírást szintén ellenőrizhetjük a Spotibo előnézeti eszközével.

URL-ek

A jól olvasható, jól formázott, értelmes URL-ek már az oldal meglátogatása előtt elárulják a felhasználóknak, hogy miről szól az adott oldal, hogy az az oldal hol helyezkedik el a website szerkezetében, és akkor is sokat segítenek, ha egy másik webhelyről úgy linkelnek a webhelyünkre, hogy pusztán az URL-t jelenítik meg.  

A tartalomkezelőkben általában automatikusan generálódik egy URL (pontosabban URL alias, útvonal, path – az URL domainnév utáni része), például abból, ahogyan az adott oldalt elnevezzük. Ha ezt az automatikusan generált útvonalat a tartalom szerkesztője valami miatt nem találja megfelelőnek, akkor felülírhatja.

A mi weboldalainkon az oldal szerkesztésekor, a jobb oldali oldalsávban található egy Webcímálnév lenyíló. Ha felül szeretnénk írni az automatikusan létrehozott slugot, akkor ki kell kapcsolni az automatikus webcímálnév létrehozását, majd a Webcímálnév mezőbe be kell írni az új slugot:

Automatikusan hoz létre webcímálneveket csúszka, webcímálnév mező

(Nálunk ilyenkor a régiről a módosított címre is automatikusan megtörténik az átirányítás.)

Mire ügyeljünk az URL alias létrehozásakor?

Az alias legyen a lehető legrövidebb, és tartalmazza a fő kulcsszót. Ez nemcsak a koherenciát növeli, de könnyen megjegyezhető is lesz, és ha megosztják valahol az oldal linkjét, akkor az URL-ből tudni lehet majd, miről szól az oldal.

Az URL aliasban ne legyenek olyan szekciók, amelyekhez nem tartozik oldal. Például csak akkor állítsunk be /termekek/cipo URL aliast a „Cipő” termék oldalának, ha van „Termékek” gyűjtőoldalunk. Ellenkező esetben a felhasználó ha visszatörli a /cipo részt, és megpróbálja meglátogatni a /termekek oldalt, 404-es hibát kap. 

Ha fordított tartalomról van szó, és magát az oldal nevét (amelyből automatikusan generálódik az alias) nem fordítjuk (hiszen ez úgysem látszik a felhasználónál), gondoskodjunk róla, hogy az alias is le legyen fordítva.

Az URL optimalizálásáról részletesen itt írunk.

A jól megszerkesztett menü gyors áttekintést ad arról, hogy mivel foglalkozik a website, és megkönnyíti a látogatók számára az oldal feltérképezését. A tartalomkezelő rendszerekben a menü is szabadon alakítható, optimalizálható.

A honlapjainkon az oldal szerkesztésekor az oldalsávban látható egy Menübeállítások lenyíló. Ha az adott oldalt be szeretnénk linkelni a főmenübe, akkor be kell pipálni a „Menüpontot hoz létre” jelölőnégyzetet. Ezután beírhatjuk azt a nevet, amit az oldal linkjéhez a menüben meg szeretnénk jeleníteni. Ha pedig ezt a menüpontot egy másik menüpont almenüpontjának szánjuk, akkor a Szülő hivatkozás lenyílóból kiválaszthatjuk a létező menüpontok közül azt, amelyik alá ezt az oldalt be szeretnénk tenni.

Menübeállítások: menüpontot hoz létre csúszka, menüpont neve, szülő hivatkozás, súly

Oldaltérkép

Az XML oldaltérkép egy olyan fájl, amin fel vannak sorolva a legfontosabb oldalak linkjei, különféle adatokkal együtt (pl. utolsó frissítés, frissítési gyakoriság). Az XML oldaltérkép általában a domain.hu/sitemap.xml címen elérhető, és valahogy így fest:

fejléces táblázat, az első oszlopban az URL-ekkel, a másodi oszlopban az utolsó módosítás dátumával, a harmadik oszlopban a módosítási gyakorisággal, a negyedik oszlopban pedig a 0–1 értékben kifejezett prioritással

Az XML oldaltérkép a különösen nagy (több ezer oldalt tartalmazó), és/vagy mély linkszerkezetű, és/vagy gyakran bővített, frissített tartalmú, és/vagy árvaoldalakat (semelyik oldalról sem linkelt oldalakat) tartalmazó website-ok esetén a legfontosabb, de egyéb esetekben sem árt.

A tartalomkezelő rendszerekben könnyű létrehozni, szerkeszteni az XML oldaltérképet, és érdemes a Google Search Console-ba is feltölteni és optimalizálni.

A weboldalainkat egy működő XML oldaltérképpel adjuk át, amelynek az alapbeállítását is elvégezzük. Az alapértelmezett beállítású oldaltérképen minden oldal szerepelni fog (a további optimalizálásában is tudunk segíteni), és automatikusan frissül, azaz minden, újonnan hozzáadott oldal fel fog kerülni rá.

Az alapbeállítást szabadon felülbírálhatják és módosíthatják a honlap kezelői az egyes oldalak szerkesztőfelületén, az oldalsávban található XML sitemap lenyílóban:

Oldal megjeleAlapértelmezett oldaltérkép-beállítások módosítása: rajta legyen-e, fontosság, gyakoriság, képek beleértése

Minden oldal szerkesztésekor, az oldalsávban ellenőrizhető, hogy az adott oldal megjelenik-e az XML sitemapen. Ha az adott oldalt a webhely tulajdonosa nem találja jó minőségű céloldalnak, ezt jelezheti a keresőrobotoknak is úgy, hogy egy egyszerű lenyíló lista segítségével kizárja az oldaltérképről. A sitemap.xml fájl hozzájárulhat ahhoz is, hogy gyorsabban feltérképezzék és indexeljék az oldalainkat a robotok.

Az utolsó frissítés címke fontos igazán az URL melletti oszlopok közül – a Google ezt használja ténylegesen. A „változtatás gyakorisága” és a „fontosság” oszlopoknak gyakorlatilag nincs jelentőségük. 

A HTML oldaltérkép inkább a felhasználóknak szól: ez egy olyan oldal a honlapon, ahol az összes aloldal linkje megtalálható, általában vizuálisan, az elrendezéssel, pl. többszintű felsorolásos formával is segítve a szerkezet áttekintését.

Az XML oldaltérkép optimalizálása

A legfontosabb pontok:

  • Ne tegyünk az XML oldaltérképre rossz minőségű (nagyon kevés tartalmú, duplikált) vagy nem fontos oldalakat – ezeket inkább zárjuk ki róla. Azok kerüljenek rá, amelyeket a leginkább szeretnénk feltérképeztetni.
  • Csak a kanonikus URL-eket szerepeltessük rajta. Ne kerüljön rá pl. paraméteres URL, ami egy szűrési eredményoldal URL-je, átirányított URL.
  • A website fő témájához nem szorosan kapcsolódó, hanem kiegészítő funkciójú oldalakat se tegyük rá, pl. a bejelentkező oldalét, a felhasználási feltételek, a kapcsolat oldalét stb.
  • Az XML oldaltérképen szereplő URL-ekben a ténylegesen használt protokoll szerint legyen http vagy https előtag, és aszerint legyen www-s vagy anélküli URL, ahogyan az ténylegesen megjelenik a címsávban.

Átirányítások

A honlapokon időnként érdemes ellenőrizni (pl. a Screaming Frog-féle SEO Spider nevű eszközzel), hogy nincsenek-e törött linkek, vagyis olyan linkek, amelyek nemlétező oldalakra mutatnak. Mivel ezek érthetően rontják a felhasználói élményt, ezért, különösen nagy mennyiségben, hatással lehetnek a helyezésekre is.

Törött linkekhez vezethet, ha egy oldalt megszüntetünk, vagy valamilyen okból feltétlenül meg kell változtatnunk az URL-jét. Az első esetben nem feltétlenül, de általában indokolt egy másik oldalra való átirányítás, az utóbbi esetben pedig feltétlenül javasolt.

A honlapjainkon az URL megváltoztatásával automatikusan létrejön az új URL-re való átirányítás beállítása. Vagyis ha megváltoztatja a webhely kezelője egy oldal URL-jét, akkor azok a látogatók, akik a régi URL-t kísérlik meg felkeresni, automatikusan az új URL-en landolnak.

A megszűnő oldalak esetében is könnyen beállítható helyettesítő oldal, ha indokoltnak és értelemszerűnek látja a webhely szerkesztője. A Webcím-átirányítás hozzáadása gombra kattintva hozzáadhatja a megszűnt URL-t egy másik oldalhoz, amelyre terelni szeretné a régi URL felkeresését megkísérlő látogatókat. 

webcímátirányítások lenyíló, új hozzáadása gombbal

 

Átirányítási tudnivalók

Az URL-eket nem célszerű gyakran változtatni. Sőt, ha csak lehetséges, kerüljük el a weboldalak elérési címének változtatását. Ha viszont változtatunk, gondoskodjunk az átirányítás beállításáról. Ugyanis ha ezt elmulasztjuk, akkor amíg a Google indexében nem frissülnek a webhelyünk adatai, a találati listában az adott oldalra kattintva 404-es oldalra jut majd a látogató, és ez hosszútávon ártani fog a teljesítménynek, a rangsorolásunknak. A látogatók által lementett (pl. könyvjelzőbe tett) vagy másoknak elküldött linkek pedig átirányítás híján örökre 404-es oldalra fogják vinni azt, aki rájuk kattint.

A végleges költöztetésekkor 301-es átirányítást állítsunk be. Előfordulhat, hogy egy URL-t meglátogatókat csak ideiglenesen szeretnénk egy másik oldalra küldeni: erre az ideiglenes, 302-es átirányítás szolgál.

Ügyeljünk rá, hogy ha a cél-URL-nek több változata is lehetséges, akkor a kanonikus URL-re, az XML webhelytérképen is szereplő URL-változatra irányítsunk át.

Az átirányításokat időnként érdemes átnézni (pl. a Drupal admin felületén az Átirányítások menüpontban vagy akár a SEO Spiderrel), és ellenőrizni, nincsenek-e átirányítási láncok (ahelyett, hogy A cím D címre irányítana át, A cím átirányít B címre, B cím továbbirányít C címre, C cím pedig D címre), mert ezek rontják a teljesítményt.

A körkörös átirányítási láncok (A → B → C → A) pedig hibát dobnak, ezért ezeket is javítani kell.

Noindex, nofollow

A noindex címkével azt jelezhetjük a robotok számára, hogy egy oldalt nem szeretnénk megjeleníteni a találati listán. A nofollow címkével pedig azt az utasítást adhatjuk nekik, hogy az adott oldalon ne kövessék a linkeket a feltérképezés során.

Honlapjainkon egyszerű jelölőnégyzetekkel szintén a Metacímkék lenyílóban állíthatjuk be a noindex és a nofollow meta robots címkéket:

Noindex, nofollow jelölőnégyzetek

Open Graph

Ugyancsak a Metacímkék részben adhatjuk meg az Open Graph metacímkéket, vagyis azt, hogy hogyan szeretnénk megjeleníteni az oldalt a Facebookon és a Twitteren posztként megosztva: meghatározhatunk például egy alternatív honlapnevet, oldalcímet, leírást, és azt is megadhatjuk, melyik képet szeretnénk a poszthoz megjeleníteni.