HU

Az akadálymentes tartalomfeltöltés követelményei

Prompt Web
Utoljára frissítve: 2022. 08. 04.

Bizonyos web-akadálymentességi előírásoknak való megfelelésről a tartalomszerkesztőknek, a tartalom kezelésével megbízott személyeknek kell gondoskodniuk a tartalomfeltöltéskor.

A törvényileg kötelezően akadálymentes weboldalaknak a WCAG szabvány A és AA szintjén kell megfelelniük minden követelménynek. 

Az alábbiakban a tartalomfeltöltésre vonatkozó, A és AA szintű követelményeket vesszük sorra, hivatkozva a WCAG 2.1 szabvány megfelelő pontjára.

A tartalomfeltöltés módja mellett a dizájnra és a webfejlesztésre vonatkozó követelményeknek is eleget kell tenniük az akadálymentes weboldalaknak!

A webhelyek akadálymentes dizájnja és fejlesztése csak fél siker: ha a tartalom feltöltése során a webhely kezelői, szerkesztői nem fordítanak figyelmet az akadálymentességre, a weboldalunk sem lesz akadálymentes.

Képek

A kép alapú tartalmak akadálymentesítését (1.1 Text Alternatives) említettük a webfejlesztéses részben, de ezzel igazi feladatuk a tartalomfeltöltőknek van.

Ha olyan képeket (fotókat, infografikákat, ábrákat, grafikonokat, képbe ágyazott szövegeket, emotikonokat, ASCII-ábrákat stb.) töltünk fel, amelyeknek van információtartalmuk, nem csak díszítőelemek a weboldalon, akkor valamilyen szöveges alternatívát (alternatív, azaz képhelyettesítő leírást, képaláírást vagy külön oldalon elérhető szöveges változatot stb.) kell készíteni hozzájuk.

AA szinten, ahol csak lehet, a képbe ágyazott (képbe „égetett”) szöveget kerüljük, és helyette eleve úgy formázzuk meg a tartalmat, hogy a szöveges része gépek által is olvasható, feltérképezhető legyen (1.4.5 Images of Text): például tényleges szövegelem hátterét színezzük be.

Videók, hanganyagok

Az előre felvett, csak hangot vagy csak videót tartalmazó médiához szintén szöveges alternatívát kell készíteni (1.2.1 Audio-only and Video-only, 1.2.2 Captions). Például egy hangfelvétel esetében a megnyitáskor azonnal látható linken közzétehetjük a hangfelvétel teljes szövegét.

Egy hang nélküli videóhoz pedig vagy szintén szöveges leírást készíthetünk, vagy akár linkelhetünk egy hangfelvételt is, amelyen meghallgatható, mi történik a videón.

Ha a hang- vagy a videofelvétel egy szöveghez kiegészítő, alternatív média, vagyis a szöveg az elsődleges tartalom, annak alternatívája a hangfelvétel vagy videofelvétel, nem pedig fordítva, és a videó ugyanazt szemlélteti, ami a szövegben is le van írva, és ezt jelezzük is, akkor a fentiek nem szükségesek.

Ilyenkor a videóhoz vagy hangfelvételhez elegendő egy olyan alternatív leírás, ami jelzi, hogy miről szól a felvétel, és hogy a teljes információ a szövegben található. 

A képet és hangot is tartalmazó videókhoz feliratot vagy átiratot kell készíteni (1.2.3 Audio Description or Media Alternative). A feliratnak vagy átiratnak, akár egy forgatókönyvnek, tartalmaznia kell azokat az információkat is, amelyek csak vizuálisan jelennek meg, vagyis nem hangzanak el a narrációban vagy a szereplők szövegében, de az értelmezéshez fontosak. 

AA szinten az élő videókhoz is kell felirat, amelyben nemcsak a beszéd van írott szövegben megjelenítve, hanem a beszélő is azonosítva van, jelezve vannak a különféle hangeffektusok és más, jelentőséggel bíró hangelemek (1.2.4 Captions). 

AA szinten minden előre felvett videóhoz rendelkezésre kell állnia hangos narrációnak is, hogy a látásukban korlátozott felhasználók is tudják követni a képernyőn zajló, de egyébként ki nem mondott eseményeket (1.2.5 Audio Description).

A tartalom szerkezete

A tartalom vizuális megjelenítésével jelzett kapcsolatoknak és összefüggéseknek akkor is érthetőnek kell lenniük, ha a formázást kivesszük a képletből – vagyis ha a formázást, a stílusokat eltávolítjuk, akkor sem sérül a szerkezet (1.3.1 Info and Relationships), és a sorrend akkor is értelmes maradjon, ha gép olvassa fel az oldal tartalmát (1.3.2 Meaningful Sequence). 

Például a címsorokat nem elég pusztán nagyobb betűkkel megjeleníteni, a felsorolás elemeit gondolatjellel kezdeni, táblázatokat a szöveg függőleges és vízszintes irányban egymás alá-mellé rendezve megjeleníteni, vagy összetartozó elemeket pusztán azonos háttérszínnel jelölni.

A szemantikus címsorszerkezet és űrlapmezőcímkék az AA szint elérésének feltételei (2.4.6 Headings and Labels).

A címsoroknak és a mezőcímkéknek röviden és érthetően le kell írniuk, miről szól az adott szövegrész, a címsoroknak együtt pedig értelmes, logikus, koherens oldalvázlatot kell kiadniuk. A mezőcímkéknek szintén röviden és egyértelműen kell jelezniük, milyen adatot kell beírni az adott mezőbe. 

Mindezeket és a hasonló, szerkezeti összefüggéseket a HTML tartalomszerkesztő megfelelő funkcióinak rendeltetésszerű  használatával lehet jelölni: például a címsorokhoz a megfelelő szintű címsor 1, címsor 2 stb. kiválasztásával, a felsorolás és számozott felsorolás gomb használatával, táblázatok létrehozásához és formázásához szóközök és félkövérítés helyett a táblázat beszúrása funkció használatával, és azon belül fejléc létrehozásával stb.

Az oldalcím (page title)

A SEO-ban (keresőoptimalizálásban) is gyakran szóba kerülő, jól megírt oldalcím (page title, a HTML <title> eleme) megléte is feltétele az akadálymentességnek (2.4.2 Page Titled). Az oldalcímet a tartalomkezelő rendszerekben könnyen tudja módosítani a webhely szerkesztője.

Az oldalcímnek rövidnek kell lennie, és kontextus nélkül is egyértelműen jeleznie kell, miről szól az oldal, hogy a felhasználók gyorsan megtalálják azt a tartalmat, amire szükségük van. Ezenkívül jó, ha az oldalcím egyedi a website-on belül, és jelzi, hogy melyik website oldalához tartozik. A tartalomkezelő rendszerekben sablont is beállíthatunk az oldalcímekhez, például hogy alapértelmezetten az oldal neve és a website neve legyen az oldalcím.

Linkek

A jó, leíró linkszövegek, amelyek egyértelműen elárulják, mit tartalmaz az oldal, ahova a link mutat, értelemszerűen szintén segítik a hatékony navigációt (2.4.4  Link Purpose). Az ideális eset az, amikor a linkszöveg és a linkelt oldal címe (page title) megegyezik: ilyenkor megvan a folytonosság az értelmezésben. 

(A „Tovább” jellegű linkeknél viszont a kontextus adja meg az információt a link céljáról, pl. hírlistában a tovább gombot megelőző rövid kivonatok, ízelítőszövegek.)

Ha két elem – például egy ikon és alatta egy szöveg – is linkel ugyanarra a céloldalra, célszerű egyetlen linkbe kombinálni őket, hogy a képernyőolvasók ne olvassák fel ugyanazt a linket kétszer.

Navigáció

AA szinten követelmény az is, hogy egy weboldalt többféle úton is el lehessen érni a website-on belül, hogy egy oldalhoz többféleképpen el lehessen navigálni – például a menüből, keresőmezővel, és/vagy szemantikus belső linkstruktúra, és/vagy oldaltérkép segítségével (2.4.5 Multiple Ways).

Következetesség

Az azonos funkciójú elemeknek következetesen azonosíthatónak kell lenniük (3.2.4 Consistent Identification).

Ha egy PDF ikon egy bizonyos dokumentum letöltését jelenti az egyik esetben, akkor az alternatív leírása például kezdődhet úgy, hogy „Töltsd le a [dokumentum rövid címe]-t”. A következő letölthető dokumentum alternatív leírása ugyanígy kezdődik majd.

(A következetesség nem jelent azonosságot. Ha egy több oldalból álló tartalom egyik oldalán az első oldalra „1. oldal” linkszöveggel hivatkozunk, a 2. oldalára „2. oldal” linkszöveggel, akkor, bár a két linkszöveg nem azonos, mégis következetes.)

A tartalom akadálymentes megszerkesztéséről a KIFÜ Web-akadálymentességi kisokosában is van egy összefoglaló videó:

Kategóriák:
Tartalomoptimalizálás