Minőségi tartalom: mi az, miért fontos, és hogyan készítsünk ilyet?
Huszár Ágnes
Elsősorban a tartalom határozza meg, hogy milyen lesz a felhasználó élménye az oldalról. Ezért a tartalom az alapja a keresőoptimalizálásnak (SEO-nak): a tartalom határozza meg, hogy milyen keresésekre és milyen pozícióban jelenünk meg a találati listákon.
Vannak esetek, amikor a tartalom kidolgozottsága kevésbé központi kérdés egy weboldalon.
Ilyen lehet például, ha
- nem üzleti célú a weboldalunk,
- az organikus (keresőkből érkező, nem fizetett) forgalom számunkra nem fontos ügyfélszerző csatorna,
- a weboldal a már meglévő ügyfélkörünk tájékoztatására szolgál,
- elegendő az, ha a márka- vagy cégnévre megjelenünk,
- vagy ha nemigen vannak konkurens webhelyek.
A webhelyek egy jó részének azonban az a célja, hogy
- minél jobb pozíciókban jelenjenek meg az oldalaik a keresőkben (mint pl. a Google),
↓ - így organikus (tehát nem fizetett) forgalom érkezzen rájuk,
↓ - és el is időzzenek a website-ukon a látogatók,
↓ - akiknek elnyeri a bizalmát a webhely annyira, hogy végül felvegyék a vállalkozással a kapcsolatot (vagy rendeljenek tőle, vagy feliratkozzanak a hírlevélre stb., azaz: konvertáljanak).
Az üzleti weboldalaknak általában konkurenciája is akad bőven.
Ezért az ilyen webhelyeknek fontos a minőségi tartalom – itt ehhez adunk ötleteket és szempontokat.
A minőségi tartalom ismérvei
A minőségi tartalom
- értékes, hiteles, valódi és eredeti információt, tudást ad át,
- gondosan megszerkesztett formában.
A Google Search Central Blog More guidance on building high-quality sites (További útmutató minőségi webhelyek építéséhez) című posztjában közzétett egy kérdéslistát, ami ezt alátámasztja.
Ez a kérdéslista abban segít, hogy a Google nézőpontjába helyezkedve tudjuk megítélni a tartalmainkat minőségi szempontból.
A Google minőségi szempontjait követve minden tartalmat érdemes a látogató szemével is elolvasni, megnézni, és megfontolni az alábbiakat:
- A megbízhatóság benyomását kelti a tartalom? Megbízna a benne közölt információk hitelességében?
- Lementené könyvjelzőbe az oldalt? Linkelne rá a saját webhelyéről? Ajánlaná másoknak mint hasznos forrást?
- El tudja képzelni ezt az írást, cikket egy nyomtatott magazinban vagy könyvben?
- Szakértő vagy a téma iránt lelkesedő, a témát jól ismerő szerző készítette a tartalmat, és ennek megfelelően alapos, teljes, átfogó leírást ad a címben meghatározott témáról (vagy inkább felszínes)?
- Nyújt eredeti, a magától értetődőn túlmutató információt?
- A keresési eredményekben szereplő más oldalakkal összehasonlítva nyújt jelentős pluszértéket?
- Gondosan szerkesztették, vagy hanyagnak, kapkodva összedobottnak tűnik?
- Vannak-e benne helyesírási, stilisztikai hibák vagy ténybeli tévedések?
- A hiteles információközlés céljából készült, vagy a szerző megpróbálta kitalálni, mi az, ami a keresőmotorokban jól szerepelhet?
- Vannak-e a website-on duplikált, egymást átfedő vagy redundáns cikkek ugyanarról vagy hasonló témákról, kissé eltérő kulcsszó-variációkkal?
De mit jelent mindez konkrétan, és hogyan érjük el?
Mitől lesz értékes és eredeti a tartalom?
A minőségi tartalom értékes és eredeti.
Azaz van közölnivalója, amit tisztán el is mond, illetve van célja, aminek eleget is tesz.
Például informálódni lehet belőle, megtaláljuk benne a válaszokat a kérdéseinkre, inspirál, segít valamiben, szórakoztat vagy megtanít valamire.
Ezenkívül nem vagy nem csupán máshol is megtalálható információkat ismétel vagy ollóz össze, hanem minimum hozzátesz valamit, ami egyedi, ami több, ami más.
Miről készítsünk tartalmat?
Az új webhelyeknek a tevékenységek, szolgáltatások, termékek alapos, minden szempontból való körüljárása és bemutatása jó és valójában az érvényesüléshez elengedhetetlen kiindulás.
Ez általában hosszú időre vagy akár folyamatosan is ad tartalomkészítési, tartalombővítési feladatot.
Már azzal is sokat teszünk a minőségért, ha végiggondoljuk és minden részletre kiterjedően leírjuk az egyes szolgáltatásokat és termékeket: mi mindent akarhat tudni, akit ilyesmi érdekel?
Mi segíthet a döntésben?
Mit szoktak kérdezni az ügyfeleink?
Mi magunk mire lennénk kíváncsiak, ha ilyet keresnénk?
Az egy ideje már létező webhelyek, webshopok is találhatnak lehetőséget arra, hogy újabb és újabb hasznos részletekkel bővítsék az oldalaikat – például az érdeklődők újonnan felmerülő kérdései, visszajelzései alapján.
Példa #1
Egy ruhawebshopban például a vásárlók anélkül vásárolnak ruhákat, hogy élőben látnák, tapintanák, felpróbálnák őket.
Ezért sokat segítünk nekik azzal, ha a szöveges tartalomban a márka, a méretek, az anyagösszetétel és a szín mellett annyi részletet leírunk, amennyit csak tudunk, hogy segítsük a döntésüket.
Például:
- ha van bélése vagy többrétegű,
- ha van rajta cipzár, gomb,
- milyen alakú a dekoltázskivágása, milyen alakú a hátán a kivágás,
- milyen fazonú az ujja,
- milyen fazonú az aljrésze,
- ha átlapolt, húzott, sliccelt, rakott,
- ha van rugalmas része,
- ha van benne merevítés, tömés,
- hogy lehet tisztítani…
A technikai részleteket kiegészíthetjük szubjektívebb leírással is.
Mivel a technikai részleteket konkurens webshopok is közölhetik, ez az egyik lehetőségünk az egyedi és emlékezetes, élvezetes, színes tartalom létrehozására, ami pluszértéket kínál egy másik, ugyanezt a terméket értékesítő oldalhoz képest.
Például:
- milyen a tapintása,
- milyen az esése,
- milyen alkalmakra lehet megfelelő,
- milyen alkatokon áll jól,
- milyen öltözködési stílus köré épült gardróbokba illik a legjobban,
- melyik szezonokra ideális,
- mivel lehet kombinálni, milyen szettekhez lehet felhasználni,
- milyen kiegészítők passzolnak hozzá tökéletesen.
Ezenkívül a gyártótól származó, sok más helyen megtalálható képek mellett adhatunk hozzá, saját készítésű, ízléses, jó minőségű fotókat is, amelyekhez kereshetünk modelleket, influenszereket, de lehetünk modellek mi is, vagy kollégáink, vállalkozó kedvű barátaink, ügyfeleink, de akár próbababa is.
Ez nemcsak a tartalom egyediségéhez járul hozzá, hanem ezeken a képeken olyan részleteket is megmutathatunk a ruhából, amelyeket a szokásos forrásból származó képek nem mutatnak meg.
Példa #2
Egy testkezeléses szolgáltatás leírásában érdeklődésre tarthat számot bármi vagy akár minden ezek közül:
- hol történik a kezelés, milyen környezetben, milyen fekvő- vagy ülőalkalmatosságon (ehhez képek is dukálnak),
- mi történik, amikor belépünk a helyiségbe,
- pontosan hogyan folyik le a kezelés, mit fogunk érezni, meddig tart, mikor mi történik,
- milyen hatásai lesznek azonnal, egy óra múlva, egy hét múlva, egy hónap múlva,
- milyen rendszerességgel a leghatékonyabb,
- hogyan készüljünk fel rá, mit együnk és igyunk előtte,
- mit vegyünk fel hozzá, mit vigyünk magunkkal,
- milyen állapotok, betegségek, körülmények esetén nem ajánlott…
Az ilyen, szolgáltatásokat, termékeket leíró alaptartalmaknak az elkészítése során is rendszerint rengeteg további tartalomhoz születik ötlet, igény.
De bármi más, olyan, a webhely témájához kapcsolódó, azaz releváns témáról készíthetünk tartalmat,
- amiről csak kedvünk van, amiről szívesen írunk,
- amihez nagyon értünk,
- amiről magunk is szeretnénk többet tudni, ezért szívesen kutatunk a témában.
Olyasmikről is, amire az igényt a kulcsszókutatás eredménye esetleg nem igazolja.
A kulcsszavakra való tartalomírásról
A Google sem javasolja, hogy megpróbáljuk kitalálni, mivel érhetnénk el jó helyezéseket a keresőben, és erre fókuszáljunk a tartalomkészítéskor.
Ehelyett gondoljunk arra, mi érdekelheti a látogatóinkat, milyen információkért érkeznek a webhelyünkre, milyen információkkal segíthetünk nekik.
Nem feltétlenül az a nyerő, ha csak arról írunk, amiről a kulcsszókutatás alapján indokolt.
Egyrészt a kulcsszókutatással nem találunk meg abszolút minden kifejezést, kifejezéskombinációt és így megközelítést, amivel a témáinkban kereshetnek az emberek.
A legutolsó információink szerint a napi keresések 15%-a teljesen új!
Ha csak a kulcsszókutatás eredményeire hagyatkozunk, esetleg elszalasztjuk az esélyét annak, hogy ebből a 15%-ból valakik ránk bukkanjanak.
Lehet, hogy amiről lenne mondanivalónk, vagy amiről szívesen készítenénk tartalmat, épp nem látszik a kulcsszótervező eszközben, de lenne rá igény.
Ha nem is ma, és nem is rögtön százas nagyságrendekben találnának rá, de holnap egyvalaki rátalálna, akinek pont ez kellett, pont így. Jövő héten pedig hárman találják meg, és az egyikük előfizet a szolgáltatásunkra, feliratkozik a hírlevelünkre vagy bekövet minket a közösségi médiában.
Talán éppen az ilyen tartalmakkal tudunk mást vagy máshogy adni, mint a konkurencia. Vagy akár igényt fedezünk fel (vagy teremtünk) velük!
A „Google szemében jó tartalom” ma már egyébként sem olyan szöveget jelent, amelyben szerepelnek bizonyos konkrét szavak, konkrét módon leírva, egy bizonyos ideális arányban.
A Google a keresések zöméhez akkor is megtalálja a megfelelő válaszokat nyújtó oldalakat, ha szinonimákat vagy akár kapcsolódó szavakat, kifejezésekre keresünk. Vagyis egyre kevésbé számít a pontos megfelelés.
Ehelyett egyre jobb abban, hogy amikor egy adott keresésre találatokat kínál fel, a szöveg egészét, az abban lévő összefüggéseket értelmezve határozza meg egy oldal relevanciáját, értékességét.
Ha nem arra fókuszálunk, hogy bizonyos kulcsszavakra írjunk (nem a „SEO szövegírásra” koncentrálunk), hanem választunk egy jól körülhatárolt témát, és a megfelelő mértékben kibontjuk, akkor egyébként a kulcsszavak terén sem lehet probléma.
Példa
Ha a jól körülhatárolt témánk például a Porsche 911 küllemi változásai napjainkig, akkor nehéz elképzelni, hogy úgy írjuk meg a szöveget, hogy nem szerepelnek benne az elsődleges és másodlagos kulcszavak („Porsche” , „Porsche 911”, „változás” ).
Óriási valószínűséggel ezeknek még szinonimáit is fogjuk használni, meg még számos más kapcsolódó kifejezést (autó, kocsi, sportkocsi, modell, szélvédő, ajtó, német stb. és ezek kombinációi), ami természetes következménye a részletes kidolgozottságnak és egyben jele a relevanciának.
A fő kulcskifejezésünk jó eséllyel a stratégiailag fontos címsor 1-ben és az oldalcímben is benne lesz – hiszen ez a témája a szövegnek, erről szól. A kapcsolódó kifejezések pedig az alcímekben fognak szerepelni.
A kulcsszósűrűség miatt sem kell aggódnunk: ha természetesen, elsősorban a látogatóknak írunk, mindig egyértelmű lesz, hogy mi a téma, azaz a „megcélzott kulcsszó”, és túlhasználni sem fogjuk a kulcsszavakat.
Milyen formátumú tartalmat készítsünk?
Ha csak a mondanivaló jellege lehetővé teszi, bármilyen formátumot előnyben részesíthetünk, amiben a legkönnyebben tudunk alkotni.
A rendszeres tartalomkészítés akkor lesz fenntartható, ha szeretjük csinálni. Ráadásul az eredmény is így lesz a legtermészetesebb, legautentikusabb hatású.
- Ha például a videókészítés megy a legkönnyebben, akkor nyugodtan válasszuk azt, amikor csak lehetséges.
- Ha rövid, de velős szövegek írása a legélvezetesebb, akkor azt; ha nagy lélegzetvételű blogposztok írásában szeretünk elmélyülni, akkor azt.
- Ha a kép alapú tartalmakat készítünk legszívesebben, akkor építsünk fotókra, ábrákra, infografikákra.
A nem írott szöveg alapú tartalmakat is valamilyen formában írott szövegesíteni kell végül, ha a webhelyünkre szeretnénk forgalmat terelni velük.
- A videónkhoz vagy podcastunkhoz el kell készíteni a hangzó szöveg átiratát olvasásra szánt változatát.
- A kép (fotó, infografika, grafikon stb.) alapú tartalomnál pedig leírásokat kell készítenünk, kifejtett magyarázatokat kell írnunk.
Ehhez viszont már nem új ötlettel kell előállnunk és megvalósítanunk az ötletet, hanem egy már kész, létező tartalmat kell „lefordítanunk” egy másik kommunikációs csatornára: írott szövegre.
Példa
Egy bicikliszerviznek például nemcsak alacsony energiabefektetést igénylő, hanem akár élvezetes is lehet különféle szöveges, kép alapú vagy videó alapú tartalmaknak az elkészítése, mint például:
- „Hogyan cseréljük ki a …” videósorozat, amelyet akár akkor is fel lehet venni, amikor egyébként is éppen ilyen munkára kaptunk megbízást. A munkatárs a szerelés közben el is magyarázza, mit csinál, miért csinálja, mire ügyel. A munkafolyamatok, alkatrészek, szerszámok jól láthatók.
- „Mit kell megnézni egy használt …biciklin vásárlás előtt” videó, videósorozat különféle típusú biciklikkel (MTB, BMX, országúti kerékpár… ).
- Különféle alkatrész- és kiegészítőtípusokról (váltótípusok, féktípusok, zártípusok, váztípusok, bukósisaktípusok, pedáltípusok stb.) útmutató cikksorozat, képekkel, típusonként előnyökkel-hátrányokkal.
- Alkatrészenkénti, kép alapú útmutató cikksorozat, ami a látogatónak segít annak a megállapításában, hogy milyen típust, méretet kell vásárolnia egy-egy cserére szoruló alkatrészből.
- Videó alapú blogposztsorozat, amelyben a kollégák bemutatják a saját vagy kedvenc biciklijüket.
Attól nem kell tartani, hogy az útmutató cikkek miatt nem jönnek majd hozzánk a vásárlók, hanem megjavítják maguk a biciklijüket.
A legtöbben ugyanis nem javítják meg, ellenben látni fogják, hogy szakértők vagyunk, emberközeliek, barátságos a stílusunk, és jó eséllyel hozzánk jönnek.
Ha sok releváns tartalmunk van, akkor előbb-utóbb lépten-nyomon belénk fognak botlani, ha bicikliszerviz témájú tartalmat keresnek.
A végső cél pedig az, hogy ha arra gondolnak: bicikliszerviz, akkor mi jussunk eszükbe.
Akik maguk javítják a biciklijüket, azok nélkülünk is boldogulni fognak, mert meg fogják találni máshol az útmutatókat. De jobb, ha nekik is mi jutunk eszükbe, ha mégis professzionális szolgáltatóra van szükségük!
Megszerkesztettség
Minél inkább olvastatja magát a szöveges tartalom, annál jobb lesz a felhasználói élmény, így a webhely teljesítménye.
Az olvasó élményére optimalizált szövegek jó benyomást keltenek, bizalmat ébresztenek.
A szövegek ellenőriztetése sohasem árt, de bármilyen webhelyen megéri, ha hosszútávon viszonylag változatlan formában elérhető, gyakran látogatott tartalmakról van szó, és szinte elengedhetetlen akkor, ha nagy presztízsű (vagy nagy presztízsre törekvő) vállalat weboldalára kerül ki, illetve ha magas árfekvésű termékeket, szolgáltatásokat kínál.
Ha egy írás minősége „technikailag” jó, vagyis olvastatja magát, lényegretörő, a mondatok kerekek, nincsenek bennük tévesztések, az senkinek sem tűnik fel.
Az ellenkezőjét viszont egészen biztosan kiszúrja, akit nem szeretnénk.
Ez pedig többféleképpen is akadálya lehet annak, hogy elérjük a célunkat az oldallal.
Például:
- Amikor a hibákat észreveszik a látogatók, akkor kizökkennek, és máris nem a lényegre, a mondanivalóra figyelnek. Ha többször is van ilyen élményük, akkor a szemükben ez rontani fogja a webhely és akár a szolgáltató, eladó, szakértő megbízhatóságának megítélését.
- Rosszabb esetben el is hagyják a webhelyet, és egy másikon keresnek választ: ha például nem találják meg a szövegben könnyen és gyorsan az őket érdeklő információt, mert bár odakívánkozna, de számunkra egyértelmű, ezért nem fejtettük ki, vagy szerepel ugyan valahol az oldalon, de nem ott, ahol számítanának rá.
Az ilyen eseteket segít elkerülni, ha ellenőriztetjük a szövegeinket.
A klasszikus szerkesztési szempontok
Ezek azok a szempontok, amelyekre célszerű ügyelni, bármilyen médiumra is készül szöveges tartalom:
- ne legyenek benne nyelvtani és helyesírási hibák,
- ne legyenek benne ténybeli tévesztések;
- az információk egyértelműen legyenek megfogalmazva, a szöveg elolvasása után ne maradjanak kérdőjelek az olvasóban (azaz ne legyenek a szövegben információhiányosságok, pl. a célközönség számára nem közismert információk közismertnek feltételezve),
- annyira legyen hosszú, amennyire a téma kifejtése megkívánja, és annyira tömör, amennyire csak lehetséges anélkül, hogy az értelmezhetőség kárára menne,
- a megszövegezés legyen gördülékeny, olvastassa magát;
- a logikailag egybetartozó részek egy helyen, az egymásból következő gondolatok egymás után legyenek elhelyezve;
- ne legyenek benne ismétlődések, redundáns részek;
- a címsorok legyenek funkcionálisak, a megfelelő helyeken tagolják a szöveget, és/vagy a címsorszerkezet értelmes oldalvázlatot adjon ki.
A szerkesztés anélkül igazítja ki ezeket az egyenetlenségeket, hogy megváltoztatná a szövegek mondanivalóját, információtartalmát vagy a szerző egyedi stílusát.
A szerkesztő nem ír hozzá a szöveghez, de javaslatot tesz, ha a tartalom valahol bővítést, kiegészítést kíván.
A szerkesztés SEO-szempontjai az online szövegek esetében
Egy webhely szövegeitől általában azt is várjuk, hogy a keresőkben minél jobb helyen szerepeljenek.
A klasszikus szerkesztési szempontok mellett erre is gondolni kell a weboldalak tartalmának szerkesztéskor.
Például az információfolytonosságot nem feltétlenül az adott oldalon belül célszerű megvalósítani.
Ha a webhelynek egy másik oldalán (vagy akár egy másik webhelyen) ki van fejtve egy magyarázat, ami segíthet a látogatónak az adott oldal jobb megértésében is, akkor elegendő lehet utalni erre a másik oldalra, és linkelni a megfelelő helyen.
A további értékes oldalak jó helyen, jó szövegre beszúrt linkjei nemcsak a SEO-nknak tesznek jót, hanem a látogatónak is rengeteget segítenek, a felhasználói élményt is javítják, növelik a webhelyen eltöltött időt és építik a bizalmat.
A webre szánt szövegek szerkesztése során tehát érdemes résen lenni, és észrevenni az igazán indokolt linkelési lehetőségeket.
Ezt akkor tudjuk megtenni, ha ismerjük az adott webhely minden tartalmát, tisztában vagyunk vele, hogy milyen oldalkészlettel dolgozunk: hány oldallal, és melyik oldalon milyen információk vannak.
Teljes tartalomaudit és tartalomszerkesztés a webhelyek újratervezésekor
Egy webhelyen az évek során rengeteg oldal keletkezhet.
Ezért ha szeretnénk javítani a keresőkben elért pozíciónkat, vagy a webhelyünk felújításán gondolkozunk, hasznos első lépés a teljes tartalomátvizsgálás és tartalomszerkesztés, a tartalom friss szemmel való áttekintése.
Mivel a rangsorolásban a minőségi tartalom a legsúlyosabb döntő tényező, a tartalom felújítása térül meg leginkább.
Új dizájn készíttetése előtt is érdemes a tartalom átgondolásával kezdeni, hogy a felújított oldal- és webhelyszerkezetre készüljenek az új grafikus tervek.
A felújításkor a szerkesztést is magában foglaló teljes tartalomaudit során fény derül például:
- a tartalombővítési lehetőségekre, oldalon belüli további információk vagy akár újabb oldalak hozzáadásával,
- az évek alatt elavult információkra,
- az oldalak szerkezeti javítási lehetőségeire,
- az értékes, de csekély információtartalmú, ezért nem érvényesülő, de erős új oldallá összeszerkeszthető vagy más oldalakra beépíthető tartalmakra,
- az egyébként értékes árvaoldalak (sehova nem linkelt oldalak) beépítési lehetőségeire,
- a linkstruktúra felhasználó- és keresőmotor-barátabbá tételének ki nem aknázott lehetőségeire.
A szerkesztés végén, a felfrissített és újonnan hozzáadott tartalmak, kategóriaoldalak és a felfrissített belső linkszerkezet ismeretében a globális webhelyelemek optimalizálási lehetőségeit is tisztábban látjuk.
Például szinte magától értetődővé válik, hogy mit kell a főmenübe, a másodlagos menüsávba és a footer menübe linkelnünk ahhoz, hogy a lehető legkönnyebb legyen a navigáció, és se túl sok, se túl kevés opciót ne kínáljunk a látogatóknak.
Az ellenőrzéssel mindig külső segítséget érdemes megbízni. A saját írást ugyanis nehéz a látogatók szemével olvasni, és annyi teljesítményjavítási lehetőséget meglátni benne, mint egy elfogulatlan olvasó.
Ugyanez igaz a szerkezetre: a tartalom írójának sokszor igen nehéz annyira eltávolodnia a webhelytől, hogy észrevegye a lehetőségeket az értelmi hierarchia linkszerkezetbeli leképezésére, vagy éppen felfedezze a szerkezet hiányzó pilléreit.
A tartalom átvizsgálásában és megszerkesztésében mi is tudunk segíteni.