Skálázható webfejlesztés növekvő vállalatok számára

A skálázható vállalati webes platformok az üzleti tevékenységgel együtt fejleszthetők, bővíthetők, és a megnövekedett forgalom, a gyarapodó adatmennyiség és a felhasználók számának emelkedése mellett is gyorsak, biztonságosak és funkcionálisak maradnak.

Az alábbi webfejlesztési stratégiák alkalmazásával rugalmasan bővíthető webes platformok, applikációk, webhelyek készíthetők. 

Moduláris felépítés

Moduláris architektúrával, vagyis az alkalmazásnak kisebb, független összetevőkre vagy modulokra bontásával az egyes funkciók – mint például a felhasználókezelés, a tartalomszolgáltatás, a készletkövetés, a pénztárgéprendszer, a fizetési rendszerek – úgy bővíthetők, frissíthetők, hogy a teljes rendszert nem kell megbolygatni.

A komponensalapú fejlesztéssel, azaz a platformnak független modulokból való kialakításával rövidebb és/vagy kevesebb, a frissítésekhez, továbbfejlesztésekhez szükséges leállási időszakkal is lehet számolni.

Egy másik, nagyobb, komplex rendszerek esetében hasznos megközelítés a szolgáltatásorientált architektúra (SOA): az alkalmazásnak önállóan működő, jól körülhatárolt funkciókat nyújtó szolgáltatások halmazaként való felépítése. Az egyes „szolgáltatások” (funkciók) így egymástól függetlenül fejleszthetők, üzemeltethetők, platformfüggetlenek és újrahasználhatók. 

Felhőinfrastruktúra

Az olyan felhőplatformok, mint az Amazon Web Services (AWS), a Google Cloud Platform (GCP) és a Microsoft Azure használatával a rendelkezésre álló erőforrások valós időben növelhetők vagy csökkenthetők, vagyis a platform tud alkalmazkodni az aktuális forgalomhoz, adatmennyiséghez. 

A felhőplatformok automatikus skálázási funkciókat kínálnak, amelyek a forgalom ingadozása alapján dinamikusan osztják ki a szervererőforrásokat. Ez különösen hasznos az olyan vállalatoknak, amelyeknél a felhasználói aktivitás szezonálisan vagy kampányszerűen meg szokott ugrani.

A szerverek közötti terheléselosztók segítenek a forgalom hatékony elosztásában, abban, hogy egyetlen szerver se legyen túlterhelve. Ezáltal a platform reszponzív marad, és minimálisra csökken a csúcsforgalom közbeni leállások száma.

Egy nagy médiavállalat például az AWS-t használhatja, hogy a szerverkapacitás automatikusan alkalmazkodjon az erőforrásigényeihez: például ne omoljon össze a rendszer, sőt akkor is zökkenőmentesen működjön, amikor egy-egy élő közvetítésbe több millió felhasználó kapcsolódik be.

Skálázható adatbázis

A vállalatok növekedésével a kezelt adatmennyiségük – pl. ügyféladatok, tranzakciók, tartalom… – exponenciálisan nőhet. Ilyen esetekben a teljesítmény fenntartásához skálázható adatbázis-megoldásokra van szükség.

Az adatbázis-felosztás (angolul database sharding) a nagy adatbázisok kisebb, jobban kezelhető darabokra való felosztását jelenti, amelyek eloszthatók több szerverre. (Egy pénzügyi szolgáltató vállalat például szétválaszthatja az ügyféladatokat régiók szerint.) Ez gyorsabb lekérdezéseket tesz lehetővé, és csökkenti az egyetlen szerver túlterhelésének kockázatát.

A hatékony gyorsítótárazási mechanizmusok, mint például a Redis vagy a Memcached, a gyakran kért adatokat memóriában tárolják, így lerövidül a válaszidő. Emellett az adatbázisok megfelelő indexelésével is gyorsítható az adatlekérdezés, amivel szintén optimalizálható a teljesítmény a platform skálázásakor.

Tartalomszolgáltató hálózat (CDN)

A tartalomszolgáltató hálózatom (content delivery network, CDN) jelentősen javíthatják a webhelyek teljesítményét azáltal, hogy a tartalmat a felhasználó földrajzi helyéhez közelebbi szerverekről szállítják. Azok a vállalatok, cégek, amelyek globálisan vagy több, egymástól távoli földrajzi régióra céloznak, a tartalomszolgáltató hálózattal biztosíthatják, hogy minden felhasználó gyorsan és stabilan hozzáfér a webhelyükhöz. 

A CDN-ek replikálják a weboldal statikus tartalmát (például képeket, videókat és szkripteket), és a másolatokat globális szerverhálózaton, több helyszínen tárolják. Amikor egy felhasználó lekér egy oldalt, a CDN a hozzá legközelebbi szerverről szállítja a tartalmat, ami így gyorsan betöltődik.
A CDN-ek sokat segítenek akkor is, amikor a forgalom hirtelen megugrik (pl. marketingkampányok idején).

Optimalizált kód

A hatékony, tiszta kód elengedhetetlen a skálázhatósághoz. A felesleges részeket tartalmazó vagy a szükségesnél bonyolultabb, ezért nem hatékony kód lelassíthatja a weboldalakat, és nehezítheti azt, hogy a rendszer megbirkózzon a megnövekedett forgalommal. 

A CSS, a JavaScript és a HTML mérete csökkenthető minimalizálási és tömörítési technikákkal. 

Az erőforrások aszinkron betöltésével megoldható, hogy a weblap legkritikusabb részei – például a tartalom és a navigáció – jelenjenek meg először. Ez is javítja az oldal betöltési sebességét.

Rendszeres ellenőrzés és optimalizálás

A skálázhatósághoz hozzátartozik a folyamatos felügyelet és optimalizálás, a kód, az adatbázisok és az infrastruktúra rendszeres felülvizsgálata, hogy a platform folyamatosan alkalmazkodjon a vállalat folyamatos növekedéséhez. 

Érdemes befektetni olyan felügyeleti eszközökbe, amelyekkel valós időben nézhetünk rá a rendszer teljesítményére, a forgalmi mintákra, és amelyekkel felderíthetjük a lehetséges elakadási pontokat. Az olyan teljesítményfigyelő eszközökkel, mint a New Relic vagy a Datadog nyomon követhető a szerver teljesítménye és az alkalmazás állapota. Ezekkel a teljesítményproblémák még azelőtt azonosíthatók és kezelhetők, hogy a felhasználói élményre hatással lennének.

Skálázható biztonsági intézkedések

Ahogy egy vállalat növekszik, úgy nő a potenciális támadási felülete is. A skálázható webes platformokon alkalmazott biztonsági intézkedéseknek is skálázhatónak kell lenniük ahhoz, hogy a növekedés mellett is megmaradjon az adatbiztonság, és védve legyen a kibertámadások és a jogosulatlan hozzáférés ellen.

Az érzékeny információk az adatok titkosításával védhetők. Emellett a többfaktoros hitelesítés (multi-factor authentication, MFA) és a szerepköralapú hozzáférés-vezérlés (role-based access control, RBAC) megakadályozhatják a jogosulatlan hozzáférést a platform bővülése során.

Az elosztott szolgáltatásmegtagadásos (distributed denial-of-service, DDoS) támadások a szervereket túlterhelik a forgalommal. A skálázható platformokat robusztus DDoS-védelemmel (pl. AWS Shield, Akamai Kona) kell ellátni, akár felhőszolgáltatásokon keresztül, akár a CDN-be integrálva, hogy minimalizálják ezeknek a támadásoknak az előfordulását vagy hatását.